Fertő-Hanság Nemzeti Park Kócsagvár füzetéből Környezeti nevelés:
https://www.ferto-hansag.hu/upload/document/246/f8_kornyezeti_neveles_hun_preview_27bt.pdf
Körös Maros Nemzeti Park ismertetője:
https://www.kmnp.hu/hu/koros-maros-nemzeti-park
Tankocka feladatok gyakorlásra:
Kaán K. 6.o iskolai 4. f. 2020
Kaán Károly verseny TOTO 2019 megyei forduló 5. oszt
Kaán Károly verseny Keresztrejtvény 2019 6.o. iskola forduló
Kaán Károly verseny Párkereső 2016 megyei forduló 6. osztály
Kaán Károly verseny Párkereső 2018 iskolai forduló 6. osztály
Kaán6 megyei 3.f. 2020
KaánK 2020 Kvíz kérdések
Kaán Károly verseny TOTO 2020 megyei forduló 5. oszt
Kaán K 2024. Kvíz 4. életközösségek
Kaán K. gyakorló 2024
Kaán K.5. gyakorló fel. 4 féle választás 2024.
Kaán gyakorló fel. 5. Ház körüli állatok
A virág részei
Az iskolai forduló feladatai elsősorban a tankönyvjegyzékben szereplő könyvek ismeretanyagára épülnek.
Ötödik évfolyam:
4. osztály Környezetismeret 4. tankönyv Kiadói kód: OH-KOR04TA
Témakörök: Hazánk, Magyarország; Életközösségek lakóhelyünk környezetében
Környezetismeret 4. tankönyv Kiadói kód: FI-505010401/1
Témakörök: Felfedezések; Barangolás; Itthon vagyok; Élőhelyek; Mozgásjelenségek; Kiegészítő tananyag (Amit elődeink ránk hagytak; Hazánk megyéi és világörökségi helyszínei; Irány a természet! – Terepgyakorlat; Nemzeti parkok Magyarországon)
TERMÉSZETTUDOMÁNY 5. tankönyv az 5. évfolyam számára
Kiadói kód: OH-TER05TB
Témakörök: A növények testfelépítése – Élet a kertben; Anyagok és tulajdonságaik; Tájékozódás a térképen és a természetben; Az időjárás és az éghajlat; Az állatok testfelépítése Állatok a házban és a ház körül
TERMÉSZETTUDOMÁNY tankönyv 5. Kiadói kód: OH-TER05TA
Témakörök: A növények testfelépítése; Az állatok testfelépítése; Anyagok és tulajdonságaik; Mérések, mértékegységek, mérőeszközök; Tájékozódás az időben; Tájékozódás a térben; Alapvető légköri jelenségek és folyamatok
A hatodik évfolyam számára ajánlott még:
TERMÉSZETTUDOMÁNY tankönyv 6. Kiadói kód: OH-TER06TB
Az erdő életközössége; Kölcsönhatások. Az energia; A Föld bolygó; A természet erői; Az őshonos füves területek és a mezők életközössége; Vizek, vízpartok életközössége;
TERMÉSZETTUDOMÁNY tankönyv 6. Kiadói kód: OH-TER06TA
A Föld belső és külső felépítése; Az energia; Környezetünk vizsgálata; A térképtől a modern navigációs technikákig; Hazai tájakon; Az erdők élete; A rétek és mezők élővilága; A vizek, vízpartok élővilága
2024 év madara – a kerecsensólyom
2024 év madara – a kerecsensólyom (fotó: Csonka Péter)
A kerecsensólyom kontinentális szinten is kiemelkedő természeti értékünk. Az Európai Unióban élő állományának több mint 60%-a Magyarországon fészkel, és világszinten a kárpát-medencei az egyetlen bizonyítottan stabil, enyhén növekvő állománya a fajnak. Megőrzésében a hazai természetvédelem felelőssége óriási, az MME 1974-es megalakulása óta kiemelt figyelmet fordít e fajra, ezért is lett a 2024-es MME 50 jubileumi év madara.
Megjelenés
Nagy termetű, széles szárnyú, az egerészölyvhöz hasonló méretű és színezetű sólyom, Eurázsiában csak az északi sólyom nagyobb nála, testhossza 47-55 cm, szárfesztávolsága 105-129 cm. A hím és a tojó hasonló megjelenésű. A hát és szárnyak földbarnák, rozsdás szegélyű tollakkal, az alsótest fehér alapon csepp alakú foltokkal mintázott, a tollatlan csüd és a lábujjak sárgák, a faroktollak szürkésbarnák, tojásdad rozsdaszínű foltokkal. A homlok piszkosfehér, a fejtető és tarkó rozsdássárga, keskeny fekete hosszanti sávokkal, a torok fehér. A fiatalok alsótestén a foltok elmosódottak, a lábuk hamvaskék.
Kerecsensólyom (fotó: Csonka Péter)
Elterjedés
Alapvetően ázsiai elterjedésű madár, ezen belül is elsősorban Kína, Mongólia és Kazahsztán területén él, az európai állomány zöme Magyarországon és Ukrajnában található.
A kerecsensólyom világállományának elterjedése (forrás: BirdLife Datazone)
Táplálkozás
Nyílt, pusztai élőhelyigényű fajként talajon élő, közepes termetű rágcsálókra (ürgék, hörcsög, földimókusok stb.) specializálódott ragadozó, de képes kisebb, egér termetű fajokat is elejteni, ezek hiányában – klasszikus sólyomként viselkedve – gond nélkül átvált a repülő madarak, főként a seregély és galamb mérettartományú fajok zsákmányolására.
Ideális helyzetben a kerecsen alapvető táplálékát az ürge jelenti (fotó: Orbán Zoltán)
Kerecsen galambzsákmánnyal (fotó: Csonka Péter)
Élőhely
A fákkal, sziklákkal tarkított ázsiai sztyeppe madara. Zsákmányállatait nemcsak a sík vidéki nyílt élőhelyeken találja meg, ezért a domb- és hegyvidéki rövid füvű gyepek is alkalmasak számára. A fák és a sziklafalak költőhelyként nélkülözhetetlenek számára.
Költés
A sólyomféle rokonság többi tagjához hasonlóan fészket nem épít. A sziklafalak párkányain holló fészkét, fészkemaradványát használja vagy a csupasz párkány törmelékes talajába alakít ki a tojó egy sekély mélyedést a tojásoknak, fás élőhelyeken pedig más közepes és nagy testű madarak, elsősorban ölyvek és sasok üres fészkeibe költözik be.
Évente egyszer költ, általában 3-4 tojást rak, az európai állomány fészkelése március végén, április elején kezdődik. A tojó naponta-kétnaponta rakja le a tojásokat és rögtön elkezd kotlani, ezért a kikelő fiókák között akár egy hétnél is nagyobb idő- és méretkülönbség lehet. Főként a tojó kotlik, a hím csak rövid időre váltja a tojók, akit a kotlás ideje alatt, majd a kisfiókás időszakban a fiatalokkal együtt lát el élelemmel. A fiatalok kéthetes korától már mindkét szülőnek vadásznia kell. A fiatalok öt-hat hét alatt válnak röpképessé, a hím és a tojó ezt követően még hetekig etetik őket, a zsákmányállatokat pedig egyre inkább repülés közben adják át, vetetik el a fiókákkal, akik így fejlesztik röpképességüket és a préda megragadását.
Vonulás
Elterjedési területének túlnyomó részén vonuló, a déli és a közép-európai fészkelő állomány állandó. A fiókák utóbbi területeken is nagy területekre kóborolhatnak el, illetve klasszikus vonuló viselkedést is mutathatnak. A legnagyobb ázsiai telelőterületet egy dél-kínai élőhelysáv jelenti, de foltszerűen megtalálhatóak Afganisztán, Pakisztán és a Közel-Kelet területén, Afrikában a Szaharától délre, Európában pedig a mediterráneum nyílt vidékei.
Állománynagyság
Világállományát 1990-ben 17 400-28 800, 2013-ban 6 100-14 900 párra becsülték, Európában ennek csak töredéke, mintegy 5%-a él. Magyarországról az 1980-as években majdnem eltűnt, akkor az ismert kerecsensólyom-párok száma alig tíz volt. Az akkor kezdődő, az MME által koordinált természetvédelmi munkának köszönhetően napjainkban ez a szám már 150 pár körül alakul, ami az ismert állományt illeti, a becsült állomány pedig 180-200 pár körül alakul.
Veszélyeztető tényezők
Potenciális solymászmadárként a tojások és a fiókák kiszedése, a felnőtt madarak befogása is állománycsökkentő tényező volt a múlt század második felében, amikor a megmaradt párok a mezőgazdasági területekről az Északi-Középhegység kevésbé kedvező sziklafalira húzódtak vissza. Emellett a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakítása, a fő zsákmányállatát jelentő ürge hazai állományának összeomlása, a nem megfelelően alkalmazott rágcsálóirtó szerek, a ragadozó madarak illegális mérgezése, a fészekgazda madárfajok üldözése, az elektromos vezetékhálózaton elszenvedett tömeges áramütés mind-mind egymást erősítő állománycsökkentő tényező.
Védelem
A sziklai fészkelőhelyek esetében az MME éveken át sikeresen alkalmazta az önkéntesekkel végzett fészekőrzést. Ugyancsak fontos lépés volt az ürge védetté nyilváníttatása, majd a rágcsálók visszatelepítése (elsősorban a repterek füves területeiről) az egykori élőhelyeikre. A kerecsensólymok védelme érdekében is kezdődött el immáron több mint negyven éve a középfeszültségű oszlopfejek madárbaráttá alakítása, ami napjainkban is tart. Végül, de nem utolsó sorban alapvetően fontos védelmi fejlesztésként számos speciális, „örök” élettartamú alumínium költőláda került ki a nagyfeszültségű hálózat fém traverzeire. Itt a nyestektől és az emberektől is védetten költhetnek a kerecsenek, napjainkban a hazai állomány több mint kétharmada itt költ.
A hazai kerecsenállomány kétharmada a nagyfeszültségű távvezeték-hálózat traverzeire kihelyezett költőládákban fészkel (fotó: Orbán Zoltán)
Orbán Zoltán – Bagyura János
https://www.magyarszo.rs/kozelet/a.301808/A-kerecsensolyom-az-ev-madara-2024-ben
A kerecsensólyom lett az év madara 2024-ben – közölte szerdán a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), amely szerint a faj megőrzésében óriási a magyar természetvédelem felelőssége, mert a kerecsensólyom kontinentális szinten is kiemelkedő természeti értékünk.
Az Európai Unióban élő állomány több mint 60 százaléka Magyarországon fészkel, világszinten pedig a Kárpát-medencei a faj egyetlen bizonyítottan stabil, enyhén növekvő állománya – hangsúlyozzák az MTI-hez eljuttatott közleményben, amelyben felidézik, hogy az MME 1974-es megalakulása óta kiemelt figyelmet fordít a kerecsensólyomra, ezért is lett a 2024-es MME 50 jubileumi év madara.
A kerecsensólyom nagy termetű, széles szárnyú, az egerészölyvhöz hasonló méretű és színezetű sólyom, Eurázsiában csak az északi sólyom nagyobb nála. Alapvetően ázsiai elterjedésű madár, ezen belül is elsősorban Kína, Mongólia és Kazahsztán területén él, az európai állomány zöme Magyarországon és Ukrajnában található.
Világállományát 1990-ben 17 400-28 800, 2013-ban 6100-14 900 párra becsülték, Európában ennek töredéke, mintegy 5 százaléka él. Magyarországról az 1980-as években majdnem eltűnt, akkor az ismert kerecsensólyom-párok száma alig tíz volt, az akkor kezdődő, az MME által koordinált természetvédelmi munkának köszönhetően viszont napjainkban ez a szám már 150 pár körül alakul – hangsúlyozza az egyesület közleményében.
Nyílt, pusztai élőhelyigényű fajként talajon élő, közepes termetű rágcsálókra, mint például az ürgékre, hörcsögökre, földimókusokra specializálódott ragadozó, de képes kisebb, egér termetű fajokat is elejteni. Ezek hiányában, klasszikus sólyomként viselkedve gond nélkül átvált a repülő madarak, főként a seregély- és galambméretű fajok zsákmányolására.
A sólyomféle rokonság többi tagjához hasonlóan fészket nem épít, évente egyszer költ. A sziklafalak párkányain hollók fészkét, fészekmaradványát használja, vagy pedig a csupasz párkány törmelékes talajába alakít ki a tojó egy sekély mélyedést a tojásoknak, fás élőhelyeken más közepes és nagy testű madarak, elsősorban ölyvek és sasok üres fészkeibe költözik be.
Mint felidézik, a sziklai fészkelőhelyek esetében az MME éveken át sikeresen alkalmazta az önkéntesekkel végzett fészekőrzést, majd ugyancsak fontos lépés volt az ürge védetté nyilváníttatása, illetve a rágcsálók visszatelepítése egykori élőhelyeikre.
Napjainkban a hazai állomány több mint kétharmada a nagyfeszültségű hálózat fém traverzeire telepített, úgynevezett örök élettartamú alumínium költőládákban, a nyestektől és az emberektől is védetten költ – olvasható a közleményben.
Az év fájáról később jelenik meg anyag.
Fertő-Hanság Környezeti nevelés 2024
Körös-Maros Nemzeti Park ismertető 2024
